Majd megnézem felvételről, nem érdekes annyira most az élő adás varázsa.
Az Artist és a Hugo nagyjából mindent vitt, minden más film egy-egy díjra volt csak ítélve.
Annak ellenére hogy mindenki panaszkodik, szerintem megérdemelte az Artist a díjakat, arról szól ez az egész hogy ki az aki meg tudja újítani a filmnyelvet, vagy ki az aki olyan eszközöket használ ami minimum figyelemre méltó, egy 27. Spielberg eposz, vagy egy X-edik dráma a sportról nem hoz újat. A történet és a színészek csodálatosak, de láttunk már sokmindent, némafilmet is, csak éppen kb. 90 évvel ezelőtt. A franciákat is végre elismerték, nem csak a briteket.
Tulajdonképpen nem is tudom hogy a legjobb film kategóriáját adtam e volna másnak... Hugo...oké, de tök vontatott volt a közepe, lehetett volna az is jobb. Nem volt meghatározó élmény, majd újranézem, de nem 3 naponta.
Hétvégén megint rámtört a vásárlási láz, vettem cipőt, parfümöt, felsőt, mindenfélét, voltunk a Sugar Shopba, tök jó vasárnap délelőtt volt. És végre majdnem tavasz, tavaszi kabát, napsütés, feltöltődés. Más hangulattal ül be az ember így dolgozni is, túl kellett élni a január februári depressziót, és máris jobb kedvvel vág bele az ember a márciusba. Pénteken ráadásul szabi. Jól elmegyek fodrászhoz,kozmetikushoz, még akár moziba is.
A hét még kicsit a betanításokról is szól, amit már baromira unok, ugyanazt elmondani új és újabb embereknek...már kicsit elegem van belőle. De legalább összejött belőle egy fél Kindle:) Amióta átköltöztünk a Starbucksba annak is jobb a hangulata, valahogy át kellene költözni Anikóhoz a Randomba, de ez majd a következő széria lesz.
Meryl és Jean mert cukik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése